Egy tudományos kísérletben a kutató általában két csoporttal dolgozik: a kísérleti csoporttal és a kontrollal. A két csoport a lehető legjobban hasonlít egymásra, és ugyanolyan kezelésben részesülnek, egy dolgot kivéve: azt, amit vizsgálunk, hogy a tesztcsoporton lemérhessük, milyen változást okoz ez az egy tényező. Akármilyen változás lép is fel a két csoport között a kísérlet végén, azt nagyrészt az az egy dolog okozza, ami más volt: a változó.
A három, egymáshoz kapcsolódó dolgot szerepeltető népmesék is hasonló elven alapulnak. Az első rokon elhagyja az otthonát, találkozik a boszorkánnyal, de udvariatlan hozzá, és ezért kővé válik. A második elindul, szintén udvariatlan, és szintén pórul jár. A harmadik elmegy hazulról, megosztja ebédjét a boszorkánnyal, mire kap egy rakás aranyat, valami varázstárgyat és persze feleségül veheti a királykisasszonyt.
Felismered a mintázatot? Ez szerepel a Hamupipőkében, a házat építő három malac meséjében, a három medvében.
Mi az oka a hármas ismétlésnek?
Egy eset még véletlen. Kettő már minta. A harmadik pedig megtöri a mintázatot.
Az első eset elmondja, mi a kockázat. A második eset megerősíti, mi a rossz viselkedés. A harmadik esetben már tudjuk a szabályokat, ezért értékelni tudjuk, mit csinál máshogy a harmadik személy, hogy megtörje a sikertelen mintázatot és győzzön.
Ha csak egy kismalac lett volna, aki rögtön téglából építi meg a házát, és ezért a farkas nem tud bejutni, akárhogy fújja, akkor hol lenne a történet? Lenne konfliktus, de nem lenne dráma. A malac ugyan győzne, de nem lenne feszültség.
A hármas szabályban egyesül a feszültség, a mintázat és a kontraszt. Ha valaki hasonló körülmények között kétszer kudarcot vall, nagyobb lesz a feszültség, amikor harmadszor is megpróbálkozik vele, mert már láttuk elbukni, és tudjuk, hogy megtörténhet megint. Tudjuk, mi nem működik, mi a szituáció; most arra koncentrálunk, amit máshogyan csinál. Tudatában vagyunk a mintázatnak, a szabályoknak, és a változóra figyelünk.
Tehát két ismétlés helyett alkalmazhatod a hármas szabályt. Ha azt szeretnéd, hogy az olvasódat már akkor érdekelje a jelenet, mielőtt még egyáltalán elkezdődött volna, a hármas szabály segítségével elérheted: oda irányíthatod az olvasó figyelmét, ahová szeretnéd, és a jelenet értelmét is jobban meg tudod világítani, mint ha egymagában állt volna.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés